Ökopszichológiai playback

Az alkalmazott visszajátszó színház számos helyzetben használható a szervezetfejlesztéstől kezdve a művészetterápiás alkalmazáson át egészen a mindennapi önismeret, spontaneitás és kreativitás fejlesztéséig. Ezt a műfaj következő jellemzői teszik lehetővé (Donáth és Molnos, 2o15):

  • Képes láthatóvá tenni, megjeleníteni érzéseket, mögöttes tartalmakat, attitűdöket. Az általa kínált vizuális megjelenítési forma célja a kiemelés, rálátás, tudatosítás és integrálás biztosítása.
  • Visszatükröz, és ezen keresztül fejleszti az egymásra való rezonálást, az együttműködést.
  • Szerepet játszik az érzelmi és kognitív egyensúly megteremtésében.
  • Szublimációs csatornaként biztosítja a külső-belső történések integrációját.
  • Ritualizál, s ezáltal elősegíti az integrációt és a holisztikus megértést.
  • A megosztáson keresztül arra inspirál, hogy a minden emberben benne rejlő alkotóenergia megnyilvánuljon, megteremtve a belső szabadság általi önkifejezés terét.
  • Segít az attitűdváltásban és a magatartás megváltozásában: reaktívból proaktívba, hiányszemléletűből bőségszemléletűbe, valamint az örömorientáltság, a felelősségvállalás és tiszta kommunikáció létrejöttében.
  • Szinergikus kapcsolódást hoz létre, ezáltal szerepet játszik a közösségépítésben.

Az ökopszichológiai alapú visszajátszó színház a műfaj fent említett előnyeit alkalmazza ökopszichológiai megközelítéssel. A megosztott érzések, élmények, történetek az emberen kívüli világgal kapcsolatos megéléseinkhez kapcsolódnak. 

Az ökopszichológiáról itt olvashatsz:

http://ecopsychology.hu/miazokopszichologia/

A tervezett és megvalósult ökopszichológiai playback alkalmakról pedig itt:

http://ecopsychology.hu/okopszichologiai-intezet/okopszichologia-playback/